Sudoku
Egy kilencszer kilences négyzetrács háromszor hármas osztású négyzeteibe kell egytől kilencig számokat írni úgy, hogy mind a 9 szám minden sorban és oszlopban, illetve a kisebb négyzetekben csak egyszer szerepelhet.
A kitöltés szabályai:
A kitöltéshez használható számok: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9.
Minden sorban mind a kilenc különböző számnak szerepelnie kell, tehát egy szám egy sorban csak egyszer fordulhat elő.
Minden oszlopban mind a kilenc különböző számnak szerepelnie kell, tehát egy szám egy oszlopban csak egyszer fordulhat elő.
Minden vastag vonallal határolt mezőcsoportban (négyzetben) mind a kilenc különböző számnak szerepelnie kell, tehát egy szám ezekben is csak egyszer fordulhat elő.
Az előre megadott számok nem változtathatók meg.
Néhány szám természetesen előre be van írva, de a rejtvény nehézsége elsősorban nem a megadott számok mennyiségétől függ: könnyen megfejthető lehet egy olyan sudoku, amibe kevés szám van beírva előre, és fordítva. Minden feladvány megfejthető következtetéssel, találgatás nélkül. A sheffieldi egyetem matematikusa, Frazer Jarvis és Bertram Felgenhauer egyébként kikombinálta, pontosabban szoftverekkel, nyers erővel kiszámolta, hogy a kilencszer kilences rácsban 6 670 903 752 021 072 936 960-féleképpen lehet a szabályoknak megfelelően elhelyezni a számokat.
EGYEDÜLÁLLÓ SZÁMOK
A sudoku egyszerűbb elődjét a 18. század végén alkotta meg Leonhard Euler svájci matematikus, mai formáját először 1979-ben publikálták Number Place (számelhelyezés) néven New Yorkban. Japánban 1984-ben adták ki először, de csak 1986-ban lett hirtelen népszerű. 1989-ben Commodore 64-re is megjelent egy sudokuprogram DigitHunt címmel. A mostani világméretű közkedveltség annak köszönhető, hogy az új-zélandi Wayne Gould, aki korábban bíró volt Hongkongban, 1997-ben Japánban találkozott egy ilyen rejtvénnyel, és nekiállt kifejleszteni egy szoftvert, ami képes gyorsan előállítani a rejtvényeket. Amikor kész volt, jelentkezett a brit Times-nál, ahol tavaly november 12-én meg is jelent az első sudoku, ami rövid időn belül sikertörténetté vált. A sudoku szó "egyedülálló számok"-at jelent japánul, a kifejezés a Nikoli kiadó birtokában van, legalábbis a rejtvénnyel kimerítően foglalkozó Wikipedia-szócikk szerint, emiatt az ország többi kiadója inkább eredeti nevén, nanpureként jelenteti meg a fejtörőt (ez a kifejezés "számelhelyezést" jelent). 
Gould könyvei jelentek most meg magyarul is, két kötet, plusz egy junior kiadás. A könyveket, pontosabban a négyoldalas bevezetőt a karatés Tótisz András, a Jádegyűrű-lépéses mandarinkacsa-rúgás és sok más harcművészeti tematikájú könyv neves szerzője fordította, ami egyúttal figyelmeztetés lehet a törékenyebb lelkivilágú játékosok számára. A karatésok köztudottan vonzódnak a kihívásokhoz. A könyvekben száz-száz rejtvény található, a könnyűektől a nehezekig. A formátum elsősorban utazáshoz praktikus, a kis könyvek kényelmesen zsebre tehetők, de munka közben (helyett) inkább az internetes változat a jobb: nem kell ceruzával, radírral bénázni, de az is igaz, hogy nem lapozgathatjuk büszkén munka- és utastársaink előtt a már kitöltött oldalakat.
NÉHÁNY PÉLDA
Könnyű
9							6	
	4		9			3		2
	6	3	4	8		5	9	
5		6		1			4	3
	8						7	
2	7			5		6		1
	5	7		2	8	4	3	
8		9			4		2	
	1							8
Közepes
1		5		9	8		6	
	2	4					1	
			1			5	2	
		9		4				
		1	7	8	5	2		
				2		3		
	6	2			3			
	1					4	8	
	7		4	1		6		5
Nehéz
3		2	9					
8	4							
		5	6					1
			1				4	2
	9			2			5	
4	2				3			
7					8	3		
							7	4
					1	8		9